A nátron-, ill. kálivízüveg-oldatok nátrium-, ill. káliumszilikátok vizes oldatai. Sűrűn folyó, áttetsző szürkés vagy sárgás, esetenként barnás árnyalatú folyadékok, legfeljebb 2 tömeg% oldhatatlan részt tartalmaznak. Erősen lúgos hatásúak. A levegő szén-dioxid-tartalmának hatására bennük minőségi változás következik be, amely kovasavkiválás formájában jelentkezik. Alkalmazási terület A vízüvegoldatok számos felhasználási lehetőségei közül tájékoztatásul a legfontosabbakat említjük. Építőipar saválló habarcsok kötőanyagaként (MSZ 3560-56) ragasztók és festékek kötőanyagaként hézagkitöltő és injektáló habarcsok kötőanyagaként, talajszilárdításra (az MSZ, ill. MI-04-88 sz. Ágazati Szabványsorozat vonatkozó előírásainak figyelembevételével). Kohászat öntödei homokformák kötőanyagaként (speciális lazító és kötést gyorsító adalékot tartalmazó termékek) Textilipar H2O2-os fehérítésnél stabilizátorként, nyomósűrítőként Víztisztítás: segéd-derítőanyagként Bányászat ércdúsításnál a flotálás nyomóreagense mélyfúrásnál a bentonitos fúróiszap segédanyaga Egyéb Mosószergyártás: segéd-detergens Papíripar: ragasztóanyag Tűzvédelem: bevonatok kötőanyaga Korrózióvédelem: inhibitor és detergens Festékipar: pigmentek kötőanyaga Vegyipar: katalizátorok és katalizátorhordozók alapanyaga.
Használata:
Az építőipar területén a korábbi években a vízüvegoldatok jellemző felhasználási területe az MSZ 3560-56 figyelembevételével a különböző saválló (kvarc, diabáz, andezit alapú) nátronvízüveges habarcsok gyártása volt. (A szabvány időközben megszűnt.) A különféle ipari területeken az alkalmazás konkrét módját meghatározó szakmai előírások ismerete a vízüvegoldatok közvetlen felhasználóinak feladata.
